Hogyan indítható csődeljárás?

Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Az adós gazdálkodó szervezet nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.
Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,
— amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került, és
— a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy
— a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
A hitelező akkor nyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet, ha az adóssal szemben a törvény 27. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti követeléssel rendelkezik, azonban felszámolási eljárás helyett csődeljárásban kívánja az igényét érvényesíteni.
A csődeljárás iránti kérelmet meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől — ide nem értve a természetes személyek kérelmeit — kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
A kérelem benyújtásához — ha azt az adós nyújtja be — az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.
Az adós által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell
— az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
— a legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot,
— három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad,
— az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,
— ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,
— az adós hitelezőinek névsorát, a hitelek összegét és lejáratuk időpontját, valamint azt, hogy az adós mely követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított és a nem biztosított hitelezői igények,
— a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot,
— az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzügyi intézménynél vezet számlát, a számlaszámok megnevezésével,
— az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,
— az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.
Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy
— ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, és a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,
— van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról,
— volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
A hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni kell
— az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,
— nyilatkozatot az adóssal szemben a törvény 27. §-ának (2) bekezdése szerinti követelés fennállásáról, és az ezzel összefüggő nyilatkozatokat, okiratokat,
— nyilatkozatot arról, hogy amennyiben a követelés kiegyenlítésre kerül, azt haladéktalanul bejelenti a bíróságnak,
— az adós nyilatkozatát, hogy a csődeljárás megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a legfőbb szerv előzetes egyetértését megszerezte,
— az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a hitelező csődeljárás iránti kérelme benyújtásával egyidejűleg értesíti számlavezetőit a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, továbbá nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,
— a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot.

Témakör: Csődeljárás tartalmi kérdései

Tárgyszavak: feketelista, csőd, csődeljárás, adós, adószám