Egy esztendő alatt – 2010. augusztus elsejétől 2011. július végéig – a hazai gazdaságban 17 221 cég végelszámolására került sor, ez az egy évvel korábbi adathoz képest 32,5 százalékos növekedést mutat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az „élő” 632 037 vállalkozás 2,7 százaléka így fejezte be tevékenységét. Az ezt megelőző egy év alatt 12 996 társaság zárta le végelszámolással működését, az akkor nyilvántartott 611 897 vállalkozás 2,1 százaléka. A cégadatok összevetéséből az is kiderül, hogy a növekvő bezárások ellenére a bejegyzett vállalkozások száma 20 140-nel, azaz 3,3 százalékkal gyarapodott – olvasható a feketelista.hu portál legújabb elemzésében.

Egymillió információ

Az elmúlt tíz esztendő korábbi éveiben átlagosan 4000-5000 cég „húzta le a rolót”, az utóbbi három évben viszont már jóval több mint tízezer. Egyre több cégtulajdonos dönt úgy, hogy a szorító gazdasági körülmények hatására megszünteti működését, vagy más megoldással próbálkozik. Újabban már a recesszióba került nagyvállalatok beszállítói is mindinkább megrendelés nélkül maradnak, és kénytelenek tömegesen végelszámolással távozni egy-egy szektorból. A tapasztalatok szerint a vállalkozók nagy része tisztességgel, végelszámolással akarja lezárni tevékenységét. Úgy ítélik meg, van akkora anyagi fedezetük, hogy kiegyenlítsék adósságaikat. Sajnos mások viszont az eljárással csak időt akarnak nyerni, hogy a hitelezőket nyugtassák, kijátsszák. E tapasztalatok alapján üzleti partnerválasztás vagy üzletkötés esetén mindenképpen ajánlatos tájékozódni a kiszemelt cég „életrajzáról”. Megtudni például, nem áll-e felszámolás alatt, szerepel-e az adóval tartozók listáján, esetleg más eljárás folyik-e ellene.
A feketelista.hu-n jelenleg 507 890 cég csaknem egymillió (986 ezer) ügyéről informálódhat az érdeklődő. Az utóbbi hónapban is 30 ezerrel nőtt az „ügyek” száma – tájékoztat Iklódi András, a portál főszerkesztője. Összesen tizenegy állami nyilvántartásból szerezhet itt egyszerre tudomást a látogató, ahol az érintett vállalkozás neve, címe és a vele kapcsolatos döntések forrása is megtalálható. Az üzletember, a cégvezető döntésének meghozatala előtt tehát értékes, hasznos információkhoz juthat.

Megyei térkép

A statisztika adatai szerint az elmúlt egy esztendőben a legnagyobb arányú végelszámolásra Nógrád megyében került sor, ahol az 5853 vállalkozás 5,5 százaléka szűnt meg ily módon. Egy évvel korábban is ez a megye „vezetett” 3,8 százalékos végelszámolási aránnyal. Fejér megyében 922 céget végelszámoltak, a működő vállalkozások (21 127) 4,4 százalékát. Itt egy évvel korábban a végelszámolás mindössze 242 céget érintett. Elérte vagy túlhaladta a 4 százalékos arányt Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol 24 913 cégből 1019 jutott a végelszámolás sorsára, csaknem kétszer annyi, mint egy évvel megelőzően. Hevesben és Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez az arány 4 százalék volt, és a végelszámolt cégek száma egy év alatt körülbelül háromszorosára nőtt. A legjobb adattal Komárom-Esztergom megye szerepel, ahol a 16 793 vállalkozáshoz képest a végelszámolásra kerültek aránya mindössze 1,2 százalék volt, sőt egy tizeddel jobb, mint egy esztendővel korábban. Sokat javít a statisztikán Pest megye, ahol a 88 918 működő cég tükrében 1,6 százalék volt a végelszámoltak aránya (szám szerint 1430), alig változott az egy évvel korábbi 1,5 százalékhoz képest. És közben több mint 4000-rel bővült is az élő vállalkozások száma.

Városról városra

Az ország nagyobb városait kiemelve, gazdasági súlyához mérten Budapest meghatározó szerepet játszik a végelszámolásokról szóló statisztikákban is. Csaknem negyedmillió cég (249 146) van a városban bejegyezve, ehhez képest a 6511 végelszámolás 2,6 százalékos arányt jelent, 0,1 százalékkal kedvezőbbet az országos átlagnál. Tavaly ez a mérték 2,8 százalék volt. Ennél nagyobb volt a végelszámolások aránya (3,4 százalék) Miskolcon, Debrecenben (2,8 százalék) és Győrben (2,7 százalék). Mindhárom városban romlott a helyzet az előző évi statisztikához képest. Pécsett 283 cég végelszámolására került sor (2,5 százalékos arány), Szegeden 225, Nyíregyházán pedig 115 vállalkozást szüntettek meg ily módon. Az élő cégek számához képest ez az arány 1,8 százalék, illetve 1,3 százalékos volt.

A vesztesek újra vállalkoznak

A végelszámolásról a magyar törvények szerint a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót, ám erre a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján is sor kerülhet. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja és megszünteti a cég működését. A vagyon azonban a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki. A végelszámolás tehát általában nem jelenti azt, hogy a cég adósságait, kötelezettségeit hátrahagyva nyomtalanul eltűnik a piacról, a hitelezők követeléseit az esetek többségében részben vagy teljesen kielégítik. Ez akkor is tisztességesebb megoldás, ha esetleg évekig kell várni rá. A vesztes vállalkozók pedig legtöbbször új cég alapításával próbálnak megkapaszkodni a gazdasági életben, ezt bizonyítja, hogy az elmúlt két esztendőben mintegy 92 ezren kezdtek új vállalkozásba.

A végelszámolások száma és az élő cégekhez viszonyított aránya az elmúlt egy évben