5800-an dobták be a törölközőt; Kevesebb végelszámolás, több működő cég

Az idén, az első félévben szembetűnően csökkent a végelszámolással megszűnő cégek száma, miközben tovább nőtt a működő gazdasági társaságok köre. 2013. első hat hónapjában 5873 cég távozott végelszámolással a piacról, és eközben 6239-cel bővült az élő vállalkozások száma. Ez év júniusának utolsó napján 654 403 élő céget tartott nyilván a hivatalos statisztika – tájékoztat a fekeletelista.hu portál.

Akik még reménykednek

Ezek az adatok azokat a szakmai véleményeket támasztják alá, amelyek szerint a piac szereplői között nőtt azok száma, akik bíznak vagy legalábbis reménykednek fennmaradásukban, a gazdasági növekedés beindulásában, és szűkült azok köre, akik feladták a versenyt. A megelőző két esztendőben (2011–2012-ben) még összesen 49 703 cégvezető döntött úgy, hogy végelszámolással „lehúzza a rolót”. Kétségtelen, hogy közülük többen új cégtáblával vagy más piaci szegmensben próbáltak ismét megkapaszkodni. Ha ez mégsem sikerül, a korrekt vállalkozó végelszámolással, azaz fizetési kötelezettségeinek teljesítésével, üzleti partnereivel való megegyezéssel szünteti meg cége tevékenységét.
A végelszámolás lényegében a cég utolsó székhelye szerint illetékes cégbíróság előtt folyó nemperes eljárás. Az eljárás megindításáról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót; de erre a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján is sor kerülhet. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja a követeléseket, kiegyenlíti a tartozásait, szükség esetén értékesíti a vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon azonban a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki.

Eltiltják a cégvezetőt

Tavaly és ebben az évben több helyen változtak a végelszámolás szabályai. Az Országgyűlés a 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) 2012. márciusi módosításával hatályon kívül helyezte a kényszer-végelszámolási eljárás szabályait, a cégbíróság ugyanakkor a gazdasági társaságokkal szemben új fizetésképtelenségi, úgynevezett kényszertörlési eljárást folytathat le. A módosítást követően a kényszertörlési eljárásban már nem szerepel a hitelezői igény nyilvántartásba vétele. Amennyiben a felszámolási költségek fedezetére minimálisan elegendő vagyona van a társaságnak, akkor a cégbíróság felszámolást kezdeményez, ellenkező esetben törli a céget. A törléssel egyidejűleg a cégbíróság az egyedüli vagy többséggel rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja a jövőbeni cégalapítástól. A kényszertörlési eljárás alá került cég további gazdasági tevékenységet már nem folytathat. A társaság törlését követően a legalább többségi befolyással rendelkező taggal, részvényessel, illetve vezetővel szemben kártérítési jellegű per indítható.
A Cégtörvény 2012. november végi módosítása kimondja: a cég adószámának a NAV általi jogerős törlését követő 15 munkanapon belül a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a gazdasági társaságot, majd megindítja ellene a kényszertörlési eljárást. Fontos tudnivaló még: a végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámoló köteles teljesíteni a cég adókötelezettségeit, és 30 napon belül az adóhatóságnak át kell adnia a cég iratait.
– A végelszámolás hosszadalmas eljárás, hiszen a törvény is három évet ad a lebonyolítására. Ez idő alatt számos váratlan esemény befolyásolhatja a sikeres befejezést. Nem véletlen, hogy a végelszámolások mintegy kétharmada végül felszámolásba megy át. Az előrelátó vállalkozó üzletfele kiválasztásakor tájékozódik partnere pénzügyi és jogi státuszáról. Ebben segít bőséges információ szolgáltatásával portálunk, amelyen mintegy félmillió cég több mint egymillió ügyéről kaphat részletes tájékoztatást az érdeklődő. A végelszámolások mellett összesen 12 állami forrásból származó nyilvános elmarasztalásról informálódhat – fűzi a fentiekhez Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.

Minden második Budapesten

A portál részletezett adatai szerint az első félévben az összes végelszámolási eljárás 45 százalékát (2658) fővárosi cégek kezdeményezték. Ennek ellenére – az új cégalapításoknak köszönhetően (3535) – a működő vállalkozások száma Budapesten 259 750-re bővült. További tíz nagyvárosunk közül hatban érvényesült hasonló tendencia, azaz csökkenő cégbezárás mellett – ha kis mértékben is – szélesedett az élő cégek köre. A legnagyobb mértékben Szegeden, ahol 95 társaságot végelszámoltak, számuk viszont 279-cel gyarapodott. A csongrádi városban június végén 12 848 vállalkozást tartottak nyilván. Szám szerint a legtöbb cég (15 580) viszont Debrecenben található; itt 105 végelszámolás mellett 163-mal növekedett az „életben lévők” sora. Pécsen az első félévben 110 végelszámolást regisztráltak, ennek ellenére a város cégvilágát a korábbi szinten (11 735 vállalkozás) tudták tartani. Miskolcon és Győrben viszont ezt nem sikerült megvalósítani: Borsod fővárosában ugyan mindössze 71 cég végelszámolására került sor, az élő vállalkozások száma mégis 232-vel zsugorodott (10 912). Hasonlóan Győrben, ahol a 99 végelszámolás után 41 névvel már kevesebb szerepel a cégjegyzékben. Tízezer vállalkozásnál kevesebbet tartanak nyilván Nyíregyházán (8850), Kecskeméten (8668), Szombathelyen (5226) és Székesfehérváron (8208); ezekben a városokban, az első félévben lényegében sikerült szinten tartani, vagy kissé bővíteni a cégek számát.
A vállalkozási térkép arról is tájékoztat, hogy az első félévben mind a tizenkilenc megyében csökkent a piacról végelszámolással kivonult cégek száma. Ennek is köszönhetően jelenleg mindössze öt térségben működik kevesebb vállalkozás, mint egy évvel korábban. Kettő kivételével – Nógrád és Tolna – valamennyi megyében meghaladja a tízezret az életben lévő gazdasági társaságok száma. A legnagyobb súllyal szereplő Pest megyében az elmúlt hat hónap alatt 828 cég indított végelszámolást, újak alapítása révén viszont a vállalkozások száma összességében 1832-vel nőtt (94 349 működik). Tavaly még Borsod-Abaúj-Zemplén megye állt a második helyen a cégek számát illetően, az idén viszont 25 016 működő vállalkozásával Bács-Kiskun mögé szorult; utóbbiban 25 164-re nőtt az élő gazdasági szervezetek száma. Hajdú-Bihar megyében jelenleg 24 353 céget tartanak nyilván, 255-tel többet, mint egy évvel ezelőtt. Köszönhető ez annak is, hogy a tavalyi első félévi 804-gyel szemben az idén mindössze163 cég „dobta be a törülközőt” végelszámolással.

Végelszámolások területi alakulása 2011, 2012 és 2013 első félévében
Terület 2011 2012 2013
első félévben
Bács-Kiskun 525 967 161
Baranya 484 681 176
Békés 307 340 85
Borsod-Abaúj-Zemplén 796 364 173
Budapest 3203 8833 2656
Csongrád 384 499 145
Fejér 796 436 178
Győr-Moson-Sopron 514 473 184
Hajdú-Bihar 572 804 163
Heves 433 430 116
Jász-Nagykun-Szolnok 392 394 127
Komárom-Esztergom 135 186 184
Nógrád 242 246 37
Pest 788 1926 828
Somogy 403 489 105
Szabolcs-Szatmár-Bereg 208 217 95
Tolna 188 247 59
Vas 242 302 99
Veszprém 426 322 139
Zala 288 291 163
Összesen: 11326 18447 5873
Pécs 214 364 110
Debrecen 291 476 105
Győr 204 234 99
Szeged 174 243 95
Miskolc 303 175 71
Tatabánya 47 56 69
Érd 64 141 61
Székesfehérvár 203 177 59
Zalaegerszeg 74 68 57
Kecskemét 158 281 54